Kérdése van? Hívjon minket! +36209229955

Jasmine Car Care autós blog

Mercedes W198 / 300 SL Gullwing

Jasmine Car Care
2020.12.27 16:28
Mercedes W198 / 300 SL Gullwing

Jó néhány látványos sportautó készült sirályszárnyas – azaz felfelé nyíló - ajtókkal és ezek közül néhány büszkén viseli a csillagot az orrán. Sokféle sportkocsi létezik. A brutál erős motor, teljesítmény, a design – és a márka maga - határozza meg, hogy az adott sportautó sikeres lesz vagy sem. A Mercedes-Benz ilyen jellegű modelljei ebben a kategóriában a W198 300 SL, a kísérleti C111 és az C197/ R197 SLS AMG.

A következőkben a fentiek közül a W198 300 SL-ről, illetve érintőlegesen a W121 190 SL-ről lesz szó.

Az első sirályszárnyas Mercedes sportkocsi a W194 300SL 1952-ben indult a második világháború után először megrendezett futamokon, miután a Daimler elhatározta, hogy benevez az újrainduló autóversenyekbe és épít egy kimondottan erre a célra tervezett versenyautót. A W194 300 SL uralta a legkomolyabb versenypályákat a 24 órás Le Mans, a Bern-Bremgarten, a Nürnburgring és a fárasztó Carrera Panamera sorában, folyamatosan győzelmeket aratva. Az autó egy felülvezérelt-felülszelepelt (SOHC) sorhatos háromliteres, Mercedes M198 kóddal rendelkező benzinmotorral készült és mindössze 10+1 darabot gyártottak belőle.

 

Mercedes-Benz W194 300 SL (Forrás: Daimler Global Media Site)

Mercedes-Benz W194 300 SL a Carrera Panamera (Mexikó) pályán (Forrás: Daimler Global Media Site)

 

A W194 „folytatása” volt a W196, ami gyakorlatilag egy, az 1954 és 1955-ös Formula-1 versenyeken résztvevő versenyautó volt, illetve a W196S 300SLR kétüléses pályaautó, ami a World Sportscar Championship futamokon indult egészen az 1955-ös Le Mans-on bekövetkezett katasztrófális balesetig, amely miatt ez a modell idő előtt kénytelen volt befejezni a pályafutását. Ezek az autók vezettek el a W198 300 SL Gullwing utcai sportautóként gyártott modellig.

Mercedes-Benz W196 (Forrás: Wikipedia by Lothar Spurzem)

 

A W198 300 SL Gullwing gyártását alapvetően nem tervezték, mondhatni hirtelen ötletként jött Max Hoffman amerikai (New York) luxusautó importőr elképzeléseként, amit egy igazgatói megbeszélésen vezetett elő Stuttgartban, 1953-ban. Hoffman szívesen látott volna egy „lebutított versenykocsit”, finoman fogalmazva utcai sportautót, amelyet a tehetős, USA-ban élő, nagy teljesítményű kocsik iránt lelkesedő rétegnek szánt. Hoffman komolyan gondolta, adott is egy megrendelést 1.000 darab autó gyártására – aminek következtében a Mercedes igazgatója, Fritz Konecke is támogatta az ötletet. A modellt 1954 februárjában a New York Auto Show keretében be is mutatták az USA-ban, ami nem volt kis dolog, mivel a komolyabb fejlesztések prezentálása először Frankfurtban vagy Genfben történt. Érdekesség, hogy a W121 190 SL kétüléses luxus kabrió debütálása is ugyanekkor volt New Yorkban, amire Hoffman szintén küldött egy 1.000 darabos megrendelést. A Mercedes számára rendkívül pozitív visszajelzés volt a new york-i kiállítás, így a két modell gyártása 1954 augusztusában elindult Sindelfingenben, Németországban. A W198 300 SL Gullwing ára 29.000 DM, illetve az USA-ban 6.820 USD, a roadsteré pedig 32.500 DM, valamint az USA-ban 10.950 USD volt.

Mercedes-Benz W198 300 SL Coupe (Forrás: Mercedes-Benz Media)

Mercedes-Benz W198 300 SL Roadster (Forrás: Mercedes-Benz Media)

De mit jelent az SL a modellkódban? A Mercedes-Benz nem jelentette be anno, hogy mit jelent az „SL” rövidítés, amikor az autót bemutatták. Emiatt a különféle magazinok és a cég tisztviselői oda-vissza találgattak a Sport Leicht és a Super Leicht (sportosan / szuper könnyű) között. A márka honlapján egyébként egészen 2017-ig a Sport Leicht verzió volt megtalálható, majd egy vállalati archívumban történt kutatás után ezt Super Leicht-ra változtatták.

A 300SL roadsternek volt egy speciális változata, a 300 SLS (Super Leicht Spezial), amelyet a Mercedes-Benz U.S. Racing Team részére készítettek, hogy ezzel versenyezzenek a Sports Car Club of America (SCCA) 1957-ben rendezett bajnokságán. Mivel korábban, 1955-ben és 1956-ban a „normál” 300 SL Gullwing kupé tarolt a versenyeken, 1957-ben módosítottak a szabályokon. Hogy a D Production kategóriát vonzóbbá tegyék más gyártók számára is, felemelték a maximális lökettérfogatot 3 literről 3.5 literre. A Mercedes erre válaszul nem a motoron módosított, hanem versenybe küldött két módosított 300 SL roadstert. Ezek speciálisan átalakított autók voltak, eltűnt a normál szélességű és magasságú szélvédő, helyette felkerült egy alacsony profilú versenyszélvédő, eltűntek az első és hátsó lökhárítók, illetve a vezetőülés fölé egy bukócső került, egyedi motortértetőt kapott, amin keresztül a motor levegőbeszívását is megoldották. Az autó súlya az eredeti 1.420 kilogrammról 1.040 kilogramm lett. A motor teljesítményén 20 lóerőt növeltek, így az 235 lóerős lett. A módosítások következtében Paul O'Shea, a csapat pilótája ismételten hazavihette a győztes kupát.

 

Mercedes-Benz 300 SLS (Forrás: Daimler Global Media Site)

 

A 300 SL acél alvázra épített csővázas karosszériával rendelkezett, amelyre felszerelték az acélból készült elemeket. A csőváz miatt az autó könnyebb lett. További súlycsökkentés miatt a motortértető, a csomagtérfedél, a műszerfal és az ajtók alumíniumból készültek.

Gyártottak olyan konstrukciót is – mindössze 29 darabot – ahol alumínium elemekből állt az egész karosszéria (nemcsak egyes elemei), de ennek gyártása főleg az alapanyag miatt abban az időben extrém költséggel járt, így nem került a módosítás sorozatgyártásba. Ezzel egyébként további 80 kilogramm súlycsökkentés lett volna lehetséges. Az autó végsebessége 263 km/h volt, fogyasztása pedig 17 liter / 100 km.

Ami a belteret illeti: három, kockás mintájú ülésszövet volt alapkivitelben kapható. Az elsődleges színkombinációk a következők voltak: szürke / zöld, szürke / kék és krém / piros. Egyébként a legtöbb vásárló a felárasan kérhető bőr kárpitozás mellett döntött, amely később a Roadster alapfelszereltségévé vált.
A W198 300 SL esetében a felfelé nyíló ajtók miatt szokatlanul magas volt a küszöb (más gyártók hasonló konstrukciójú modelljeihez viszonyítva is), így a be- és kiszállás az autóból meglehetősen problematikus volt. A beszállás megkönnyítése érdekében a kormánykerék az agyon 90 fokkal elfordult a műszerfaltól. A csomagoknak hely csak a Coupe ülései mögött volt, mivel a csomagtartó csak a pótkerék és az üzemanyagtartály elhelyezésére volt alkalmas. A Roadsterhez kapható volt két, egyedi bőrből készült csomagtartó táska kiegészítésképpen.

A kupé ablakai fixek voltak (nem voltak nyithatóak), a roadsterben viszont lehetett húzni őket.

A W198 300SL Gullwing 1954-1957 között készült kupé és 1957-1963 között pedig roadster változatban és minden idők egyik legsikeresebb és legikonikusabb sportautója lett.